Vándorpatkány /Rattus norvegicus/

Megjelenése:
Zömök testalkatú, a házi patkánynál (Rattus rattus) nagyobb méretű rágcsáló. Feje alapján is megkülönböztethető az előző fajtól: fülei és szemei arányosan kisebbek, orra tompán végződik. A felnőttek általában 250-300 gramm tömegűek, de a legnagyobb példányok testtömege akár az 560 grammot is elérheti. A maximális fej- plusz testhossz 260 mm, míg a farok ennél mindig rövidebb. A bunda színe a hasoldalon szürkésfehér, a hátoldalon barnás- vagy vörösesszürke. Alkalmanként feketés árnyalatú példányai is előfordulnak.

Életmódja:
Távol-keleti eredetű faj, amely az ember közvetítésével (főként a hajózással) világszerte elterjedt. Latin neve onnan ered, hogy először Norvégiában írták le, 1769-ben.
Szoros kapcsolatban él az emberrel. A településeken belül az épületekben illetve az épületek alatt, a pincékben, valamint a csatornahálózatban és a kikötőkben fordul elő gyakran. Vidéken főként gazdasági épületekben és állattartó telepeken talál kedvező életfeltételeket. Azonban gyakorlatilag bárhol megtelepedhet, ahol rendelkezésére áll a táplálék, az ivóvíz és megfelelő búvóhely. Járatait jellemzően a talajban alakítja ki. A patkányjárat központi része a fészek, amely a járatrendszer kiszélesedése, itt történik az utódok nevelése is. A járatrendszernek a bejáraton kívül minden esetben több menekülő nyílást is része, az utóbbiak gyakran félig fedett helyre nyílnak.

Szinte bármit elfogyasztanak, de ha lehetőségük van választani, előnyben részesítik a gabonát, a húst, a halat, a diót, valamint bizonyos gyümölcsöket. A vízfogyasztásuk a táplálék nedvességtartalmától függően napi 15-30 ml közötti.

Jellemzően éjszakai aktivitásúak, nappal csak ott mozognak, ahol tömeges a jelenlétük. Látásuk jóval kevésbé fejlett, mint szaglásuk, hallásuk, íz- és tapintóérzetük, emellett színvakok.

A megtermékenyítést követő 21-23. napon általában 6-12 kölyök születik. Az újszülött patkányok csupaszok, szemük zárt, de a fejlődésük nagyon gyors. 2,5-3 hetes koruktól képesek szilárd táplálékot fogyasztani, 3-4 hetesen már teljesen önállóak és 3 hónaposan ivarérettek. A nőstények 4-5 naponta fogadóképesek, és a szülést követő 1-2. napon ismét párosodhatnak. Jellemzően azonban két szaporodási időszak különül el, egy tavasszal és egy ősszel. Egy átlagos nősténynek évente 4-6 alomja lehet, és kb. 20 kölyköt nevelhet fel sikeresen.

Élettartama maximum 3 év, de a szabadban élő populációkban jellemzően csak 18 hónap.

Tanulékonyak, ügyesen másznak, gyorsan futnak és jól úsznak.

A jellemző mozgáskörletük olyan helyen, ahol a táplálék és az ivóvíz rendelkezésre áll kb. 30-50 méter sugarú kör, de ennek a távolságnak a tízszeresét is bejárhatják éjszakánként.

Elterjedése:
Kozmopolita faj, Magyarországon is gyakori. Tenyésztett változatai a laborpatkány, illetve a kedvencként tartott csuklyáspatkány.

Jelentősége:
A murintífuszt, a leptospirosist, a trichinellosist és a salmonellosist közvetíti emberre. Harapásakor a sebbe különböző kórokozók kerülhetnek, amelyek emberi megbetegedést idézhetnek elő (patkányharapási láz). A pestis terjesztésében elsősorban a házi patkánynak volt/van jelentős szerepe.

Az élelmiszert és a takarmányt fogyasztja és eközben szennyezi is. A termények tárolására szolgáló helyeket, göngyölegeket is károsítja. Tevékenysége során jelentős károkat okozhat a víz- és szennyvízhálózatban, az elektromos és egyéb földalatti vezetékekben, valamint a gátakban és árvízi töltésekben.

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

	Aranyszóró tolvajbogár

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el