Tudástár - Egészségügyi kártevők

Aszalványmoly

Aszalványmoly /Plodia interpunctella/


Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

 

Aszalványmoly
Aszalványmoly (imágó)

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Aszalványmoly hernyója

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Kifejlett aszalványmoly

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

Ágyi poloska

Ágyi poloska /Cimex lectularius/

Megjelenése:
Szárnyatlan, rozsdabarna színű, kifejlett állapotban 5-5,5 mm hosszúságú, hát-hasi irányban lapított, ovális alakú rovar, szájszerve a vérszívásra módosult szipóka. Az ivari kétalakúság kifejezett. Egyedfejlődése során a petéből kikelő lárvát négy további (1-4,5 mm-ig fokozatosan növekvő nagyságú) lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az imágók.

 

Ágyi poloska
Ágyi poloska (nőstény és hím imágó)

Életmódja:
Főként az emberi kültakarón élősködő vérszívó, de denevérek, házi szárnyasok, galambok és egyéb madarak ektoparazitájaként is ismert. Minden egyes stádium obligát vérszívó, a lárvák egyetlen vérszívást követően vedlenek, az imágók azonban több hónapig tartó életük során több alkalommal táplálkoznak. Jellemzően éjjel szívnak vért, de az éhes poloskák nappal is támadhatják a gazdaszervezetet. A fő ártalmat okozó imágók számukra optimális körülmények közt 2-3 naponta, mintegy 10-15 percig tartó vérszívás céljából keresik fel gazdaszervezetüket. Azonban az ivarérett alakok jól tűrik az éhezést: táplálkozás nélkül akár 4-5 hónapig(!) is életben maradnak. A nőstény az első vérszívást követően kész a párosodásra, majd megkezdi a peterakást; élete végéig naponta 1-5 petét rak le jellemző búvóhelyein, résekbe és repedésekbe.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
Nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri. A csípést kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, és hólyagok is kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű tünetek kíséretében.

A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és munkaképességét.

Ürülékének allergizáló hatása egyértelműen igazolt, a rovarok jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró lehet.

Laboratóriumi körülmények között több fertőző betegség (pl. Leishmania fajok, hepatitis-B) terjesztésére képes, azonban természetes populációi nem közvetítenek kórokozókat, így járványügyi jelentősége gyakorlatilag elhanyagolható.

Bolhák rendje

Bolhák rendje /Siphonaptera/

Megjelenésük:
1-8 mm hosszú, oldalirányból lapított testű, világosbarna-fekete színű, szárnyatlan rovarok. Kültakarójukat hátrafelé irányuló sörték borítják, amelyek lehetővé teszik a szőrzetben és a tollazatban való könnyebb mozgást. Ivari kétalakúság jellemzi, a két nem a potroh alakja alapján elkülöníthető, és a nőstények általában a hímeknél nagyobbak. Szúró-szívó szájszervük a fej elején található, lefelé irányul. Szemeik egyszerű, fényérzékeny pontok, néha csökevényesek. Csápjaik rövidek, a fej két oldalán található mélyedésekben helyezkednek el. A fajok egy részénél a pofa alsó határán és/vagy az előhát (pronotum) hátulsó részén sötétbarna színű, hátrafelé irányuló tüskék alkotta ún. fésű (ctenidium) helyezkedik el horizontálisan illetve vertikálisan. Ezek megléte és morfológiája a fajmeghatározás szempontjából jelentős. A harmadik pár láb hosszú, jól fejlett ugrólábbá módosult.

 

Bolhalárva
Bolhalárva

Életmódjuk:
Csak kifejlett állapotban paraziták. Vizuális és hőingerek segítségével találják meg a gazdaállatot. A nőstények testtömegük többszörösének megfelelő mennyiségű vért szívnak, mivel így képesek ürülékükben kellő mennyiségű táplálékot biztosítani a fejlődő lárváknak. Fejlődésük teljes átalakulás. A vért szívott és megtermékenyített nőstények a kb. 0,3-0,5 mm átmérőjű, szürkésfehér, ragadós felületű petékből naponta többet, életük során néhány százat raknak le, amelyből a gazdák környezetében 2-12 nap alatt kelnek ki a lárvák. A lárvák féregszerűek, lábatlanok, testüket erős serték borítják, és a talajon, szerves anyagokkal, valamint az imágók ürülékével táplálkoznak. Fejlődésük kedvező viszonyok közt kb. 14-45, kedvezőtlenebb környezetben 150 nap is lehet, ezalatt két alkalommal vedlenek. A harmadik stádiumú lárvák táplálkozásukat felfüggesztik, és nyálmirigyeik váladékából selyemszerű, 3x1 mm nagyságú gubót (kokont) szőnek maguk köré, amelyben bebábozódnak. A bábból 1-2 hét vagy akár egy év elteltével kelnek ki az imágók. Az imágók képesek szinkronkeléssel kelni, amelyet valamilyen mechanikus inger vagy termikus „sokk” válthat ki. Táplálkozásukra a szívás előtti hosszas keresés jellemző, a vér víztartalmát folyamatosan kiválasztják. A nőstény kétszer annyi vért vesz fel, mint a hím; a vérszívás 2-10 percig tart. Magasabb hőmérsékleten gyakrabban táplálkoznak. Jól tűrik az éhezést. Az imágók élettartama 4-6 hét.

A fajok többsége emlősökön, a többi madarakon élősködik. Annak ellenére, hogy egyes gazdafajoknak (pl. ember, kutya, macska) ismertek a „saját” bolhafajai (Pulex irritans, Ctenocephalides canis, Ct. felis) a bolhák gazdafajlagossága általában nem szoros. Napjainkban az ember környezetében legtöbbször a macskabolha (Ct. felis) fordul elő, amely tehát kutyán és emberen is képes vért szívni. A korábbi nézetekkel ellentétben a fontosabb fajok imágói állandóan a gazdán tartózkodnak.

Elterjedésük:
Több, mint 2000 fajuk ismert. Hazánkban 6 család mintegy 80 faja él. Az ember-, a kutya- és a macskabolha egyaránt kozmopolita faj.

Jelentőségük:
Köz- és állategészségügyi szempontból egyaránt jelentősek. Az ember és állatok nyugtalanítása és vérük szívása mellett jellegzetes klinikai tünetekben jelentkező allergiás bőrreakciót, ún. bolhaekcémát (amely jelentkezhet embernél, kutyánál, macskánál) idézhetnek elő a gazdaszervezetben. Számos kórokozó (pl. Yersinia pestis, Pasteurella tularensis, P. pseudotuberculosis, Dipylidium canis) terjesztőiként is fontos szerepet játszanak. Járványügyi jelentősége elsősorban a többgazdás fajoknak van; pl. trópusi patkánybolha (Xenopsylla cheopis), emberbolha (Pulex irritans).

Bögölyök családja

Bögölyök családja /Tabanidae/


Megjelenésük:
Az imágók nagyméretű, zömök testű legyek, testhosszuk kb. 1-2 cm, színük és mintázatuk változatos. Összetett szemeik meglehetősen nagyok, színesek. Csápjaik három, tapogatóik két ízűek. Az egy pár hártyás szárny nagyméretű, erezete szembetűnő.

 

Marhabögöly
Marhabögöly (imágó)

Életmódjuk:
Csak a nőstény képes vérszívásra, szúró-szívó szájszerve segítségével. Elsősorban a reggeli órákban történik a vérszívás, kizárólag a szabadban, általában víz közelében, nedves, árnyékos erdőkben, ligetekben. Ismertek olyan fajok, ahol a nősténynek a peterakáshoz előzőleg nincs szüksége vérszívásra, és olyanok ahol a nősténynek vérre van szüksége a peték érleléséhez. Petéiket vizek közelében, növények, kövek felületére helyezik el, csomókban, egyszerre kb. 200-1000 darabot. A lárvák a nedves talajban, vagy a vízben fejlődnek, és többnyire ragadozó életmódúak, rovarlárvákat fogyasztanak. A lárvák kb. 7-11 alkalommal vedlenek, és fejlődésük akár 2-4 évig is eltarthat. Európában évente egy nemzedékük van.

Elterjedésük:
Több, mint 3500 fajuk ismert, a hazai fajok száma 58.

Jelentőségük:
Rendkívül fájdalmas vérszívásával nyugtalanítja az állatokat. Vérszívása jelentős vérveszteséget okoz, és a szúrcsatornából tovább szivároghat a vér. Csípésük mind az állatoknál, mind az embernél allergiás bőrreakciót válthat ki. Szerepük kórokozók mechanikai és biológiai vektoraként is jelentős lehet. A bögölycsípés helyén myiasis is kialakulhat. A legjelentősebb fajok a Tabanus, Chrysops és Haematopota génuszokba tartoznak.

Csillárlégy

Csillárlégy /Fannia canicularis/


Megjelenése:
A 4-6 mm hosszú imágók a házi légyhez hasonlóak, de annál karcsúbbak. Színük feketés-szürke, a potroh két oldalán sárgás színű folt látható, a torhátukon három hosszanti fekete sáv húzódik. Szájszervük szívó működésű. A lárva jellegzetes: hát-hasi irányban lapított, rajta hosszabb-rövidebb, tüskeszerű nyúlványok találhatók. A nyúlványok a bábbölcsőn (pupárium) is megmaradnak.

 

Csillárlégy
Csillárlégy (imágó)

Életmódja:
Szinantróp, vagyis az ember közelében élő légyfaj. A megtermékenyített nőstények 5 napos koruktól kezdve csomókban rakják le petéiket. A lárvák változatos tenyészőhelyeken fejlődnek: háziállatok bélsarában, emberi székletben, állati tetemekben, bomló gyümölcsben, tejtermékben stb. Leginkább a baromfi és a sertés bélsarát kedveli. Az első stádiumú lárvák 1-2 nap alatt megjelennek. Fejlődésük három stádiumon keresztül ideális körülmények között (27°C-on, 65% relatív páratartalom mellett) 8-10 napig tart. A bábállapot kb. 7 napig tart. A petéből tehát ideális körülmények közt 2-3 hét múlva alakul ki az imágó. A pete kivételével minden fejlődési állapot képes áttelelni.

A hím rendszerint a lámpa, csillár körül ide-oda cikázva kering, innen kapta magyar nevét is. Nappal csak rövid időre pihen meg, éjszaka üldögél a csilláron, ahol apró, fekete ürülékét is hagyja. Az emberre nem száll rá. Tavasszal és nyár elején a helyiségekben gyakori lehet.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
Tömeges előfordulásukkal leginkább tojóházakban kell számolni, de olykor sertés- és lóistállókban, valamint tehenészetekben is nagy számban van jelen. Jelenlétükkel nyugtalaníthatják az állatokat és az ott dolgozókat. Kórokozók mechanikai vektoraként is jelentős lehet, és légylárva-fertőzöttséget (myiasis) is okozhatnak állatban és emberben egyaránt.

Csípőszúnyogok családja

Csípőszúnyogok családja /Culicidae/


Megjelenésük:
Karcsú testű, hosszú lábú és szárnyú, fonalascsápú kétszárnyúak. Legjellemzőbb sajátosságuk, hogy szárnyuk teljes szegélyén és a szárnyereiken is keskeny, lapos pikkelyek erednek. Fejük alakját a hosszú csáp és nőstényeknél a hosszú szájszerv határozza meg. A csáp 2. ízében helyezkedik el a Johnston-féle szerv, amely a rovarok hallószerve, csápostoruk 13 ízű. A hímek csápja hosszan tollas. A nőstények szúró-szívó szájszervvel, a hímek redukálódott szájszervvel rendelkeznek. Állkapcsi tapogatójuk olyan hosszú, mint a szúró-szívó szájszerv (Anophelinae alcsalád) vagy annál jóval rövidebb (Culicinae alcsalád). Pihenő testtartásuk alapján az Anopheles imágók elkülöníthetők a többi nemtől. Az előbbieknél a fej-tor-potroh tengely egyenes, és a felülettel hegyesszöget zár be, míg az utóbbi fajok imágóinál a fej és a tor elülső része, valamint a tor hátulsó része és a potroh egy-egy egyenest alkotva tompaszöget zár be, a potroh pedig a felület felé irányul.

 

Mocsári szúnyog
Mocsári szúnyog (nőstény imágó)
Csipőszúnyog lárva
Csípőszúnyog lárva (Coquillettidia sp.), vízi növényhez rögzülve

Életmódjuk:
Mind a hím, mind a nőstény növényi nektárból szerzi a repüléshez szükséges energiát, azonban a nősténynek a peteérleléshez vért kell szívnia. A fajok többségénél a nőstény minden egyes peterakási ciklus előtt vért igényel. Emlősök, madarak és kétéltűek vérszívói. Egyes fajok szűkebb, mások szélesebb gazdaspektrummal jellemezhetők. Megkülönböztetünk antropofil, zoofil és antropozoofil fajokat, attól függően, hogy a nőstények jellemzően emberen és/vagy állatokon táplálkoznak-e. A fajok zöme sötétedés környékén keres táplálékot, azonban vannak nappal is vért szívó, illetve jellemzően éjjel aktív fajok is. Attól függően, hogy a vérszívás és -emésztés jellemzően hol történik, beszélünk szabadban tevékeny, exofil illetve exofág, valamint zárt térben aktív, endofil illetve endofág fajokról.

Vérszívás és párosodás után a nőstény egyenként a vízfelszínre (Anopheles), egyenként a nedves növényi részekre, kövekre, talajra, faodúba (Aedes és Ochlerotatus), vagy csomókban, petetutaj formájában (Culex) helyezi el petéit.

A petéből legkorábban 2-3 nap múlva kelnek ki a lárvák, de bizonyos génuszoknál (Aedes, Ochlerotatus) a peték kiszáradva áttelelnek, és csak a következő tavasszal kelnek ki. A lárvák szinte bármely állandó, és időszakos vízben fejlődhetnek, a folyóvizek kivételével. Négy lárvastádium követi egymást. Az oxigént a legtöbb lárva a légkörből nyeri, a hosszabb-rövidebb légcsövén keresztül. Az Anopheles lárvák a víz felszíne alatt, azzal csaknem párhuzamosan tartózkodnak, mivel légcsövük redukálódott. A mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) rövid, fogazott hegyű, fűrészes végű légcsövével vízi növényekhez rögzülten él, oxigénszükségletét azok szöveteinek légjáratából biztosítja. A lárvák a vízből kiszűrt mikroorganizmusokkal táplálkoznak, de a negyedik stádiumban már nem vesznek magukhoz táplálékot. A lárvakori fejlődés általában 1-3 hétig tart, azonban a mocsári szúnyog lárvája 9-10 hónapon keresztül fejlődik. A bábok mozognak, de nem táplálkoznak, fejlődésük 3-7 napig tart. A mocsári szúnyognál a báb is a növényekhez rögzíti magát, és csak az imágóvá alakulás előtt emelkedik a vízfelszínre. Az imágók kb. 1-4 hónapig élnek, azonban vannak olyan fajok (Anopheles, Culex), ahol a megtermékenyített nőstény áttelel.

A fajok többségének évente több nemzedéke is fejlődik.

Elterjedésük:
Közel 2000 fajuk ismert. Európából közel 100 fajukat tartják nyilván, Magyarország területéről eddig 49 taxon (48 faj és 1 alfaj) előfordulásáról tudunk, de a jövőben még további 10-12 faj kimutatására lehet számítani. A leggyakoribb és humán szempontból napjainkban legfontosabb fajok: a györtő szúnyog (Aedes vexans), a mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii), a foltos szúnyog (Culex modestus) és a fűtött lakásokban télen is vért szívó házi szúnyog (Culex pipiens molestus).

Jelentőségük:
A csípőszúnyogok legalább 40-féle arbovírust terjesztenek, az Anopheles fajok imágói a végleges gazdái az emberi maláriát okozó 4 Plasmodium fajnak (hazánkban a 40-es évekig az Anopheles messeae és Anopheles atroparvus fajok voltak a Plesmodium vivax gazdái és terjesztői). Egyes férgek mikrofiláriáit is terjesztik.
Az Anophelesek csípése fájdalmatlan, a többi fajé általában fájdalmas, nyálmirigyeik váladéka allergiás bőrreakciót okozhat.

Fáraóhangya

Fáraóhangya /Monomorium pharaonis/

Megjelenése:
A dolgozók (csökevényes ivarszervű nőstények) kb. 2 mm hosszúságú, sárgásbarna színű, rágó szájszervvel rendelkező hangyák. A hímek a dolgozókkal azonos méretűek, azonban feketék, szájszervük csökevényes, szárnyasak. A királynő 4 mm nagyságú, a dolgozóknál sötétebb színű, különösen a potrohán, kezdetben szárnyas. A csápjuk térdesen hajlott, a csúcsa felé kiszélesedő. A tort a potrohhal karcsú nyél köti össze, amely két részre tagolódik, a fáraóhangya ún. kétbütykű hangya.

 

Fáraóhangya
Fáraóhangya (dolgozó)

Életmódja:
Afrikai eredetű faj, amely ma már minden kontinensen előfordul. Elsősorban a trópusokon gyakori, de a mérsékelt égövön is széles körben elterjedt, és megtalálható olyan fűtött épületekben, ahol megfelelő táplálék folyamatosan rendelkezésére áll. Fejlődési módja teljes átalakulás.

A királynő alkalmanként 10-12 petét rak, egész élete során mintegy 400 darabot. A lárvák megjelenése és nevelése a kolónia szintjén ciklikus, tehát a királynő peterakási aktivitása periodikus. Azonban a kolóniában jellemzően több királynő van jelen, a fáraóhangya többkirálynős (polygyn) faj. A megtermékenyítés a bolyon belül is történhet, ilyenkor a nőstény el sem hagyja a fészket, szárnyát elhullatva a boly egy újabb leánykolóniáját hozza létre.

A petétől az imágó megjelenéséig általában 25-54 nap telik el. A petéből egy héten belül kel ki az első stádiumú lárva, fejlődése kb. 3 hétig tart. A hímek élettartama a párosodás után kb. 4 hét. A királynő kb. 1 évig él. Egy kolónia akár több százezer egyedből állhat. Túlnépesedés esetén egy királynő néhány dolgozóval és lárvával új kolóniát alapít. Azokon a területeken, ahol már sikeresen megtelepedett, ez terjedésének fő módja.

A dolgozók elsősorban éjjel keresnek fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmú táplálékot, esetleg apró rovarokat. Előszeretettel fogyasztja a háztartásban előforduló élelmiszereket pl. cukrot, mézet, süteményeket, vajat, húst. Laboratóriumi megfigyelés szerint a 2 napig éheztetett dolgozók intenzíven gyűjtötték a cukoroldatot, valamint a szilárd fehérjét (nedves tojássárga por), de a lipidtartalmú anyagokat (mogyoróolaj) csak több napos éhezést követően gyűjtötték be aktívan. Ugyanebben a vizsgálatban azt is megfigyelték, hogy a cukoroldatot és a szilárd fehérjét elsősorban az idősebb lárváknak vitték a dolgozók, míg a mogyoróolajjal minden lárvastádiumot etettek. A cukrot és a mogyoróolajat a dolgozók egymás közt is szétosztották.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
Különböző kórokozók mechanikai vektora lehet, ezért különösen a kórházakban megtelepedő kolóniák érdemelnek kiemelt figyelmet. A kiterjedt kolóniák számottevő mennyiségű élelmiszert fogyaszthatnak el.

Tudástár - Készletkártevők

Aranyszőrű tolvajbogár

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

 
Aranyszőrű tolvajbogár
Aranyszóró tolvajbogár
   

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

Aszalványbogár

Aszalványbogár

Carpophilus hemipterus (L)

Megjelenése:
Kb. 3 mm hosszú, feketésbarna, sárga harántirányú csíkkal rézsútos szárnyfedőin. Sárgás­fehér lárvája 5-7 mm hosszúra nő, potroha végén két rövid kampó van.

Életmódja:
A petéket a megtámadott áru közé rakja. Ritkán repül, érzékeny a hidegre, nehezen vészeli át a mérsékelt égöv teleit. Egy év alatt 6 nemzedékre lehet számítani.

Elterjedése:
Világszerte, de jelentősége csak a mérsékelt égövben, a trópusokon és a szubtrópusokon van.

Kártétel:
A bogár és a lárva veszélyes kártevője a száritottgyümölcsiparnak, de megtámadják az olajosmagvakat, a szárított zöldségfélét és a fűféléket ís.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

Aszalványmoly

Aszalványmoly

Plodia interpunctella (Hübn.)

Megjelenése:
Szárnyának fesztávolsága 14-20 mm. Nyugalmi helyzetben, csukott szárnyakkal 8-10 mm hosszú. Első szárnyának végei bronzszínűek, belső végei pedig világosszürkék - okker-sárgák. Hernyója sárgásfehér, néha vöröses vagy zöldes; barna feje van, 17 mm hosszúra nő.

Életmódja:
A nőstény kb. 60-300 petét rak le egyenként vagy kisebb fürtökben. A kifejlett lárva szor­galmas fonó, gubózás előtt (selyemgubó) valamilyen repedésbe, odúba költözik. Életcik­lusa a hőmérséklettő' I függ, Közép-Európában 2-6 hónapig tart. Melegebb vidéken 3-4 hétre csökkenhet. Minden második nemzedék hernyója a gubóban hibernál.

Elterjedése:
Világszerte.

Kártétel:
Előfordul raktárakban, silókban, malmokban élelmiszergyárakban és a háztartásban is. Megtámadja a szárított zöldségfélét, fűfélét, aszalt gyümölcsöt, dióféléket, kakaóbabot, csokoládét, marcipánt, tejport, magvakat; gyakrabban a gabonát és gabonakészlt-ményeket, de csak a csirát kedveli.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

Ausztráliai tolvajbogár

Ausztráliai tolvajbogár

Ptinus tectus Boield.

Megjelenése:
Tojásdad, 2,5-4 mm hosszú teste a nyakpajzs és a potroh között hirtelen elkeskenyedik. Sötétbarna, szó'rzete sárgásbarna. Szárnyfedőin pontokból álló vékony vonalak húzódnak. 5-7 mm hosszú lárvája sárgásfehér, barna fejjel, kevés szőrzettel.

 

Ausztráliai tolvajbogár

Életmódja:
3 vedlés után lárvája begubózik. Évente 2-3 nemzedék várható, a raktárhőmérséklettől függően. A telet bármely állapotában átvészeli.

Elterjedése:
Eredetileg csak Ausztráliában és Tasmánián, de ma már gyakorlatilag világszerte.

Kártétel:
A bogarak és a lárvák mindenevők. Megtámadják a gabonát, gabonakészítményeket, rizst, hüvelyeseket, magvakat, szárított gyümölcsöt, kakaót, fűszereket, fűféléket, hallisztet, kazeint.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

Babzsizsik

Babzsizsik

Acanthoscelides obtecus
(Say)

Megjelenése:
3-5 mm hosszú, színe a sárgászöldtől az olajzöldig váltakozik, sötétebb barna és szürke foltok tarkítják. Potroha vége sárgás-piros. Lárvája fehér, szőrös, 4 mm hosszúra nő.

 

Babzsizsik

Életmódja:
A nőstény átlag 40-50 peték rak szét a szemek között, forró égövi országokban már az éppen érő hüvelyekbe is. Egyetlen babszemben több lárva is kifejlődhet. Bábozód ás előtt a lárva egy kör alakú kijárati nyílást készit, amelyet csak a babszem bőre takar („ablak").

Elterjedése:
A legtöbb meleg éghajlatú országban. A mérsékelt égövben főleg raktárakban.

Kártétel:
Minden hüvelyest megtámad, de elsősorban a babot. Raktárban, szárított hüvelyesekben is szaporodhat.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

Borsózsizsik

Borsózsizsik

(Bruchus pisorum)

Megjelenése:
Az imágó 4-4,5 mm hosszú. A prothorax szélessége másfélszerese a hosszának, az 1. pár láb combja fekete, a lábszár, lábfejek sárgák, a 3. pár láb hátsó oldalán tüske van, a szárnyfedőkön fehéres foltok.

 

Borsózsizsik

Életmódja:
A nőstény kb. 400, élénksárga tojást rak a borsóhüvelyre, zselatinszerű váladékkal. Egy-egy borsószemben csak 1 lárva fejlődik. A lárva 5-6 mm hosszú, enyhén hajlott, szemei, lábai csökevényesek. 50-55 nap alatt fejlődik imágóvá. Az imágó 2-3 mm átmérőjű röpnyíláson keresztül hagyja el a magot. Évente egy generációja fejlődik.

Kártétel:
A ferőzött borsószem ugyanolyan ütemben növekszik, mint az egészséges, de a lárva a fejlődése során többé-kevésbé feléli a mag belsejét.

Dohánybogár

Dohánybogár

Lasioderma serricorne (F.)

Megjelenése:
2-4 mm hosszú, tömzsi, majd nem félgömb alakú, vörösesbarna, finom szőrzet borítja. Fejét kupolaszerű nyakpajzs rejti. Szárnyfedőin nincsenek minták. Csápjai fürészesek, bunkó nélkül. Lárvája igen szőrös, 4 mm hosszú.

 

Dohánybogár

Életmódja:
20°C feletti hőmérsékleten a nőstény néhány nap alatt egyesével lerak 20-100 petét. Ezek 7 nap múlva kikelnek, a lárvák pedig 6-10 hét alatt fejlödnek ki teljesen. Az ételrészecskék­ből álló gubókból 5-14 nap múlva bújnak ki a bogarak. Teljes fejlődési ideje 8-13 hét.

Elterjedése:
Világszerte. Hidegebb éghajlaton csak meleg raktárakban él meg.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

Működési területünk:

Keszthely, Hévíz, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalakaros, Zalaszentgrót, Kehidakustány, Sárvár, Szombathely, Celldömölk, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Szigliget, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Tapolca, Sümeg, Badacsony, Marcali, Kéthely, Balatonfenyves, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Zala megye, Vas megye, Veszprém megye, Somogy megye, Balaton

 

Címkék:

rovarirtás, rágcsálóirtás, rovarirtó, rágcsálóirtó, kártevőirtás, kártevő-mentesítés, ágyi poloska, poloskairtás, csótányirtás, darázsirtás, hangyairtás, fáraóhangya, bolhairtás, légyirtás, molyirtás, egérirtás, patkányirtás, HACCP, fertőtlenítés

TUDÁSTÁR