Tudástár - Egészségügyi kártevők

Aszalványmoly

Aszalványmoly /Plodia interpunctella/


Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

 

Aszalványmoly
Aszalványmoly (imágó)

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Aszalványmoly hernyója

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Kifejlett aszalványmoly

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Tudástár - Készletkártevők

Aranyszőrű tolvajbogár

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

 
Aranyszőrű tolvajbogár
Aranyszóró tolvajbogár
   

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>