Rágcsálóirtás, egérirtás, patkányirtás, rágcsálók elleni védekezés

Először bemutatjuk  miért fontos  a rágcsálók ellen való védekezés, majd a jogszabályi háttér ismertetése után az életmódjukkal és a biológiájukkal foglalkozunk, végül pedig leírjuk miben, é s hogyan állunk rendelkezésükre.

Miért védekezzünk a rágcsálók ellen? ->

Jogszabályi háttér ->

Rágcsálók biológiája, életmódja ->

Mit kínálunk mi? ->

 További rágcsálóirtással kapcsolatos cikkeink -> 

 

Miért védekezünk egerek és patkányok ellen?

A rágcsálók járványügyi jelentősége és gazdasági kártétele miatt:

    1. Járványügyi veszélyek:

  • Az igazoltan patkányok által terjesztett, betegségek közül a pestis, leptospirosis, trichinellosis, a rágcsáló kiütéses tífusz, patkányharapási láz és a vírusos hemorrhagiás láz a legfontosabb.
  • Az egerek által terjesztett betegségek közül a fertőző agyhártyagyulladás és a salmonellosis a legfontosabb.

    2. Gazdasági jelentőségük:

  • Egy patkány évente kb. 10-20 kg élelmiszert fogyaszt el, melynek fele ugyan ételhulladék, másik fele azonban gyakran élelmiszer alapanyag és takarmány. Szívesebben eszik az ember számára is értékesebb élelmiszert (pl. húst, halat, tojást, diót, vetőmagot). Raktárakban az általuk okozott kár a szennyezés miatt élelemfogyasztásuk sokszorosa. A beton és a kemény fém kivételével minden anyagot (pl. alumíniumot, rezet, ólmot, követ, fát stb.) megrágnak. Az épületek közvetlen környékén, vagy a csatornában fészkelésükkel, túrásukkal nem egy esetben az épületek és a közművek állagában okozhatnak kárt. Az árokparton elszaporodva az árvízvédelmi létesítményeket (elsősorban a gátakat) is megrongálhatják, ami árvíz esetén buzgárok kialakulásához vezethet. A szigetelések szétrágásával rövidzárlatot és tüzet idézhetnek elő.
  • Egy egér évente kb. 2 kg élelmiszert fogyaszt el, de főleg a csomagoló-anyagban tesz kárt. Igen gyakran rágja meg a bőrt, a textilanyagot és a papírárut is, az élelmiszereket pedig fészkelésével közvetlenül károsíthatja. Repülőgépeken, számítógépekben a vezetékek szétrágásával, a műszerek tönkretételével hihetetlen mértékű károkat okozhat.

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE

Rágcsálóirtás, rágcsálók elleni védekezés jogszabályi háttér

A 18/1998 (VI. 3.) NM járványügyi rendelet 36. § -a szerint:

(1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek:

...

h) vándor- és házi patkány,
i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek

...

(3) A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá - területi elhelyezkedésüktől függetlenül - a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt.

A rendelethez tartozó 4. számú melléklet (7) -es pontja továbbá kimondja

A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről

a) az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményekben,
b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,
c) mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén,
e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein,
g) a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken,
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben, 
j) a piacokon és a vásárcsarnokokban

gondoskodni kell.
Ennek érdekében az a)-g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni.  A h)-j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.  A h)-j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.  Folyamatos gócirtást kell elrendelni minden olyan helyen (esetben), ahol (amikor) a rágcsálók nagymérvű elszaporodása következtében a környezetet is veszélyeztető rágcsálógóc keletkezett.  Az illetékes járási tisztifőorvos előírása szerint gondoskodni kell a rágcsálók ártalmának megelőzéséről (életkörülményeik megnehezítéséről, búvó- és fészkelőhelyeik megszüntetéséről, közlekedési útjaik elzárásáról, táplálékuk megvonásáról stb.).

Kinek kell az egerek, patkányok elleni védekezést megszervezni, elvégezni?

18/1998 (VI. 3.) NM rendelet 36. §

(6) A fenntartó a védekezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - saját kivitelezésben is elvégezheti, amennyiben rendelkezik az egészségügyi kártevőirtás végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel. Ennek eredménytelensége esetén a járási népegészségügyi intézet elrendeli egészségügyi kártevőirtással hivatásszerűen foglalkozó szakvállalkozás igénybevételét.

Tehát bárki elvégezheti magának, ha szakképesített személy (egészségügyi gázmester, egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, egészségőr-fertőtlenítő, közegészségügyi felügyelő), vagy azt foglalkoztat, és rendelkezik a tárgyi feltételekkel (irtószerraktár, gépek, stb.). Ez elég ritka, ebből az következik, hogy a rágcsálóirtás a szakvállalkozások feladata.

UGRÁ S AZ OLD   AL TETEJ ÉRE     

Rágcsálók életmódja, biológiája

Sajátosságuk a jellegzetes fogazatuk, ugyanis nincs szemfoguk, helyén hosszú diasztéma található, metszőfogaik gyökér nélküliek, folyamatosan nőnek, zománc csak az elülső felszínüket fedi. Mellső végtagukon 4, a hátulsón 5 ujj található, ügyesen másznak, gyorsan futnak.
Sok emlőjük van, nagyon szaporák. Hosszú, pikkelyes farok és hosszú pofa jellemző rájuk.

Patkányok

Vándorpatkány (Rattus norvegicus)

Vándorpatkány - Rattus norvegicus

Egész Európában gyakori, távol-keleti származású, hajózással szétterjedt és kozmopolitává vált faj. A szabad természetben és az ember közelében egyaránt vannak populációi, bár ezek életmódja eltér. A szabadban élők kisebbek, és inkább ragadozóként viselkednek. Környezetünkben előfordulnak: sertéshízlaldákban, hűtőházakban, lakóterekben, csatornában, bányákban. Fűtött helyen egész évben szaporodik. Testtömege: 200-400g. Bundája sprőd, barna, hasszínezete világosabb.

Minden emberi táplálékféleséget képesek elfogyasztani, de rágásukkal is károsítanak. A vemhességi idő (3-4 hét) elteltével 4-10 kölyköt ellik, átlagosan évi 5 alkalommal.

Házi patkány (Rattus rattus)

Házi patkány - Rattus rattus

A vándorpatkánynál korábban jelent meg hazánkban, előbbi viszont mára már kiszorította az országból, így nincs adatunk itthon élő populációkról. Európában főleg nagyobb kikötőkben fordulhat elő.

Különbségtétel

Az alábbi kép bemutatja a két patkányfaj közti fő különbségeket:Vándorpatkány házi patkány különbségek

Felül a házi patkány, alul a vándorpatkány látható.

Egerek

Házi egér (Mus musculus)

Házi egér - Mus musculus

Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, a növények közül a magvakat preferálja. Bármilyen konyhai hulladékon megél. Napi 5-8 g táplálékot igényel, folyadékigénye alacsony, szinte egyenlő a nullával, mert ezt a táplákozásából képes fedezni. 18-24 nap vemhesség után 5- kölyköt hoz világra évi 3-4 alkalommal. Három hét szoptatás után a kölykök önállósulnak és 2-3 hónaposan már ivarérettek.

Güzüegér (Mus spicilegus)

Emberi építménybe ritkán, főleg télen vetődik. Elsősorban magevő, de rovarokat is fogyaszt. Legfőbb sajátosságuk, hogy több alomból származó fiatalok ősz elején összegyűlnek, és levelekkel, növények szárával, kukoricamaggal bélelt halmot készítenek, majd több réteg talajjal borítják. Az így kialakított 80-250 cm-es "güzühordás" alatt több kamrás járatrendszert hoznak létre, itt telelnek át és tavasszal párzanak. Valószínűleg monogámok.

Güzüegér - Mus spicilegus

Ürülék vizsgálat

Táblázatba szedtük, hogy lehet különbséget tenni a vándorpatkány, házi patkány és házi egér ürüléke között. A legfontosabb jellemzőket és képeket itt találja:

Rágcsálók ürülékének megkülönböztetése

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE  

Hogy történik az egerek és a patkányok elleni védekezés?

Megelőzés

Első és legfontosabb mindig a megelőzés. Ez közös érdekünk, hiszen Ön hosszú távon pénzt spórolhat, nekünk pedig nem kell fölöslegesen terhelni a környezetet különféle irtószerekkel. A megelőzés rengeteg dolgot foglal magában. Először is meg kell akadályozni a bejutást, amit a műszaki hiányosságok pótlásán kívül különböző modern módszerek tesznek lehetővé. Másodsorban pedig olyan feltételeket kell megteremtenünk, amelyek nem teszik lehetővé a rágcsálók elszaporodását. Ez számukra kedvezőtlen körülményeket takar: tenyésző-, búvó-, szaporodóhelyeik megszüntetése; táplálékforrások kiiktatás; stb. Elég egy jól kialakított és működtetett monitoring rendszer ahhoz, hogy akár egy példány bekerülését észrevegyük és időben léphessünk.

Ez nem azt jelenti, hogy abszolút kizárható az irtószer felhasználás, csak a költség és a rágcsálóirtó szerek felhasznált mennyisége okos döntésekkel, szakember bevonásával csökkenthető. Ha valahol már elszaporodtak az egerek, vagy a patkányok mindig az a cél, hogy a leghatékonyabb eszközöket és ha szükséges irtószereket válasszuk ki, és egyszerre több módszer alkalmazásával, minél kevesebb irtószer felhasználásával, mihamarabb megszüntessük az ártalmat.

Irtás

Egerirtás

A következő módszereket alkalmazzuk egérirtásra:

  • élvebefogó csapda
  • tilós csapda / fojtó csapda
  • mérgezett csalétek
  • ragasztós csapda

A mérgezett csalétket a jogszabályi előírásoknak megfelelően figyelmeztető címkével ellátott, szükség szerint térképen jelölt etetődobozban helyezzük ki.

Patkányirtás

A következő módszereket alkalmazzuk patkányirtásra:

  • mérgezett csalétek (jó minőségű és hatékony, helytől függően megfelelő formuláció:paraffinos blokk, pép, granulátum, impregnált gabonaszem)
  • tilós csapda / fojtó csapda
  • alkalmilag gázosítószer (lyuk-, helyiség- és járműgázosítás)

A mérgezett csalétket a jogszabályi előírásoknak megfelelően figyelmeztető címkével ellátott, szükség szerint térképen jelölt etetőládában helyezzük ki.

Miért válasszon minket, mint rágcsálóirtó vállalkozást?

  • Bármilyen megoldandó helyzetre biztos megoldást kínálunk
  • Csak objektív módszerekkel közösen ellenőrzött, ténylegesen hatékony munka után veszünk fel pénzt
  • Nincsenek rejtett költségek, a vállalási ár mindent lefed
  • OTH által engedélyezett készítményeket használunk
  • Ingyenes előzetes szemle
  • A Megrendelőhöz igazodunk időben
  • Akár 24 órán belüli kiszállás
  • Örömmel fogadjuk és teljesítjük az Ön igényét élvebefogásra, így nem kell elpusztítanunk az állatokat (főleg patkány esetén ez a lehetőség korlátozott pl.: nagy, zsúfolt, korszerűtlen, hiányos raktárban, ahol rengeteg rágcsáló van nehezen kivitelezhető)
  • Gyermekre és házi állatra mindig tekintettel vagyunk, első a biztonság
  • Diszkrét munkavégzés
  • HACCP rendszerekben történő rágcsálóirtás

 

Hívjon bátran kérdésével, kérjen árajánlatot és helyszíni szemlét ingyenesen Zala, Vas, Veszprém, Somogy megyében!

 

Forrás: https://www.oek.hu/oek.web?nid=172&pid=1

UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE  

 

Hírek, érdekességek

Egerek elleni védekezés házilag

Házi egér rövid jellemzése Háta barnás szürke, hasa valamivel halványabb. Hegyes orr, nagy fülek és mélyen ülő szemek jellemzik. Farka vékony, kb. olyan hosszú, mint a teste. A kifejlett egyedek 7-10 cm hosszúak, súlyuk 15-30g. Körülbelül 2 hónapos korában ivaréretté válik. A vemhesség hossza 3...
Teljes cikk

Rágcsálók ürülékének megkülönböztetése

Hogy azonosíthatjuk be ürülék alapján, hogy milyen rágcsálóval is állunk szemben? Az egérürüléket a patkányétól mérete alapján még elég egyszerűen el lehet különíteni, bár laikusoknak néha ez sem biztos, hogy egyszerű feladat. Azonban a vándorpatkány és a házi patkány exkrementumának...
Teljes cikk

Működési területünk:

Keszthely, Hévíz, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalakaros, Zalaszentgrót, Kehidakustány, Sárvár, Szombathely, Celldömölk, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Szigliget, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Tapolca, Sümeg, Badacsony, Marcali, Kéthely, Balatonfenyves, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Zala megye, Vas megye, Veszprém megye, Somogy megye, Balaton

 

Címkék:

rovarirtás, rágcsálóirtás, rovarirtó, rágcsálóirtó, kártevőirtás, kártevő-mentesítés, ágyi poloska, poloskairtás, csótányirtás, darázsirtás, hangyairtás, fáraóhangya, bolhairtás, légyirtás, molyirtás, egérirtás, patkányirtás, HACCP, fertőtlenítés

TUDÁSTÁR