Tudástár - Egészségügyi kártevők

Aszalványmoly

Aszalványmoly /Plodia interpunctella/


Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

 

Aszalványmoly
Aszalványmoly (imágó)

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Aszalványmoly hernyója

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Kifejlett aszalványmoly

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Tudástár - Készletkártevők

Babzsizsik

Babzsizsik

Acanthoscelides obtecus
(Say)

Megjelenése:
3-5 mm hosszú, színe a sárgászöldtől az olajzöldig váltakozik, sötétebb barna és szürke foltok tarkítják. Potroha vége sárgás-piros. Lárvája fehér, szőrös, 4 mm hosszúra nő.

 

Babzsizsik

Életmódja:
A nőstény átlag 40-50 peték rak szét a szemek között, forró égövi országokban már az éppen érő hüvelyekbe is. Egyetlen babszemben több lárva is kifejlődhet. Bábozód ás előtt a lárva egy kör alakú kijárati nyílást készit, amelyet csak a babszem bőre takar („ablak").

Elterjedése:
A legtöbb meleg éghajlatú országban. A mérsékelt égövben főleg raktárakban.

Kártétel:
Minden hüvelyest megtámad, de elsősorban a babot. Raktárban, szárított hüvelyesekben is szaporodhat.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

<< 3 | 4 | 5 | 6 | 7 >>