Tudástár - Egészségügyi kártevők

Szuronyos istállólégy

Szuronyos istállólégy /Stomoxys calcitrans/


Megjelenése:
Az imágók kb. 4-7 mm hosszúak, sötétszürke színűek, egy pár hártyás szárnnyal rendelkeznek. Jellegzetes vörösbarna színű, nyugalmi állapotban előreirányuló szúró-szívó szájszervük.

 

Szuronyos istállólégy
Szuronyos istállólégy (imágó)

Életmódja:
Szinantróp, vagyis az ember közelében élő légyfaj. A hím és nőstény egyaránt vérszívó, bár néhány napig virágokból szívott szénhidrátokon is képesek élni. Elsősorban szarvasmarhán táplálkozik, de egyéb állatfajokon és emberen is szívhat vért. Jellemzően a szarvasmarha törzsét és lábszárait támadják. Az imágók naponta több alkalommal táplálkoznak, leginkább a reggeli és a késő délutáni órákban, néhány percen keresztül.

A 3-5 napos korukban párosodó nőstényeknek előzőleg vért kell szívniuk. A megtermékenyítést követően, 2-3 nappal később kezdik el lerakni petéiket kisebb csomókban, ciklusonként összesen 60-130 darabot. Az újabb peterakáshoz újabb vérszívásra van szükség. A nőstény élete során 60-800 petét produkál.

A petéből 12-24 óra múlva kel ki a lárva, amely különösen kedveli az állatok bélsarát, vizeletét is tartalmazó, erjedő, bomló anyagokat. Jellemzően a takarmányt is tartalmazó és bélsárral, vizelettel átitatott, bomló, penészes szalmában, szénában és szilázsban fejlődnek. Friss bélsárban nincs lárvafejlődés. Városi környezetben tömegesen fejlődhetnek a levágott és komposztált fűben is.

A lárvakori fejlődés 27°C-on 12-13 napig tart. Az utolsó stádiumú lárva bebábozódik, végül a bábból kb. 1 hét múlva bújik elő az imágó. Az imágók általában nem élnek tovább 2 hétnél. A szuronyos istállólégy imágó vagy lárva alakban is képes áttelelni.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
Világszerte a szarvasmarha legfontosabbnak tartott vérszívó légyfaja, amely fájdalmas szúrásával zavarja az állatokat, csökkent takarmányhasznosítást és tejtermelést idéz elő. Kórokozók mechanikai és biológiai vektoraként is jelentős lehet.

<< 26 | 27 | 28 | 29 | 30 >>

Tudástár - Készletkártevők

Aranyszőrű tolvajbogár

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

 
Aranyszőrű tolvajbogár
Aranyszóró tolvajbogár
   

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>