Aszalványmoly /Plodia interpunctella/

Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

Gabona álszú

Rhizopertha dominica (F.)

Megjelenése:
2-3 mm hosszú, nyúlánk, hengeres testű bogár. Színe a vörösesbarna és a feketésbarna között váltakozhat. Feje a csuklya-alakú nyakpajzs alatt h úzódik meg. Pajzspöttyei a tor felé egyre kisebbek. A csápok utolsó három íze bunkót alkot. Az iveit testű, barna fejű lárvának 3 pár lába van. Bábja fehér és csak a magvak belsejében figyelhető meg.

Gabona álszú

Életmódja:
Melegebb égöv alatt a bogarak repülni is tudnak. A nőstény 300-500 petét rak a megtáma­dott gabonába, melynek magjaiba a lárvák befúrják magukat és ott begubóznak. Fejlődése csak 23°C felett megy végbe. Életciklusa 28°C-on 3-6 hét.

Elterjedése:
Főleg a melegebb éghajlatú országokban. Áruszállitmányokkal együtt eljut a mérsékelt égövbe is, ahol csak a meleg raktárakban élhet meg.

Kártétel:
Gabona és más magvak elsődleges kártevője. Szárított burgonyával, tápiokával és fűfé­lékkel is táplálkozik. A lárvák és a kifejlett egyedek befúrnak a gabonamagba, megeszik az egész keményítő tartalmú belső részt, itt-ott a mag héját is, alaktalan lyukakat és nagy mennyiségű lisztes port hagyva maguk után. A nagyon fertőzött búzának mézre emlékeztető szaga van.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el