Aszalványmoly /Plodia interpunctella/

Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

Kaprabogár

Trogoderma granarium Ev.

Megjelenése:
A tojásdad, sötétbarna bogár szárnyfedőit finom szőrzet boritja, és sárgásbarna meg vörösesbarna elmosódott harántirányú foltok láthatók rajtuk. A hím kb. 2 mm-es, a nőstény 3 mm hosszú is lehet. A sárgásbarna, orsó alakú lárvák 5 mm-esre is megnőnek. Vastag, vörösesbarna szőr borltja Őket, testük végén két bojttal. Bábozodásra az utolsó lárvabőrben kerül sor, amely a hátrészen hosszanti irányban felhasad.

Életmódja:
A nőstény 125 petét rak össze-vissza az élelmiszerben. A lárvák hosszú ideig kibírják táplá­lék nélkül és a hideggel szemben is ellenállóak. Egész fejlődésük 30 nap alatt végbemehet 32°C-on, 25°C-on 2 hónapot vesz igénybe, kedvezőtlen körülmények között pedig akár egy évet vagy még többet is.

Elterjedési területe:
Eredetileg Indiában honos, de behurcolás révén ma már több trópusi, szubtrópusi és mér­sékeltövi országban is megtalálható.

Kártétel:
A lárva nagyon komoly készletkártevő, míg maga a bogár már nem kártékony. Megtalálható raktárakban, silókban, malmokban, sörgyárakban, malátagyárakban. Megtámad minden­fajta gabonát és gabonakészítményt, hüvelyeseket, diót, olajosmagvakat, takarmány-pogácsát, hallisztet stb. A gabonaszemeket addig fúrja, amíg csak a maghéj marad. A megtámadott raktárakban a jutazsákok sarkaiban gyakran található nagyszámú lárva.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el