Aszalványmoly /Plodia interpunctella/

Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

Gabonazsizsik

Sitophilus granarius (L) (Calandra granaría L)

Megjelenése:
Jellegzetes bogár-külseje van, 3-5 mm hosszú; feketésbarna (közvetlenül kelés után még vörösesbarna). Feje enyhén görbült szívócsőben végződik. Nyakpajzsát mélyedésfoltok tarkítják és majdnem olyan hosszú, mint a hosszantilag barázdált szárnyfedők.

Gabonazsizsik

Életmódja:
A nőstény a gabonamag belsejébe vájt apro lyukba helyezi petéit. A lárvák is itt fejlődnek és bábozódnak be. Amíg a kifejlett zsizsik ki nem fúrja magát a magból, a fertőzöttség kívülről nem látható. Életciklusa rendszerint 8-16 hétig tart; kedvező körülmények között ez 5 hétre csökkenhet- A zsizsik repülni nem tud.

Elterjedése:
Világszerte; jelentősebb a mérsékelt égövben, ahol az egyik legfontosabb gabonakészlet-kártevő.

Kártétel:
Mérsékelt égövben a legfontosabb gabonakészlet-kártevő. Főleg a lárvák, de a kifejlett bogarak is szívesen fogyasztják a búzát és a rozst, de a kukoricát, az árpát, a kölest, a rizst, a hajdinát is, kevésbé a zabot. A bogarak néha liszttel, korpával vagy lisztkészítményekkel is táplálkoznak. Tömeges fertőzés esetén a gabona felhevül és átnedvesedik, ami penésze­dést válthat ki. A félig elfogyasztott gabonamagvak a másodlagos gabonakártevőknek szolgálnak táplálékul.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el