Ágyi poloska /Cimex lectularius/

Megjelenése:
Szárnyatlan, rozsdabarna színű, kifejlett állapotban 5-5,5 mm hosszúságú, hát-hasi irányban lapított, ovális alakú rovar, szájszerve a vérszívásra módosult szipóka. Az ivari kétalakúság kifejezett. Egyedfejlődése során a petéből kikelő lárvát négy további (1-4,5 mm-ig fokozatosan növekvő nagyságú) lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az imágók.

Életmódja:
Főként az emberi kültakarón élősködő vérszívó, de denevérek, házi szárnyasok, galambok és egyéb madarak ektoparazitájaként is ismert. Minden egyes stádium obligát vérszívó, a lárvák egyetlen vérszívást követően vedlenek, az imágók azonban több hónapig tartó életük során több alkalommal táplálkoznak. Jellemzően éjjel szívnak vért, de az éhes poloskák nappal is támadhatják a gazdaszervezetet. A fő ártalmat okozó imágók számukra optimális körülmények közt 2-3 naponta, mintegy 10-15 percig tartó vérszívás céljából keresik fel gazdaszervezetüket. Azonban az ivarérett alakok jól tűrik az éhezést: táplálkozás nélkül akár 4-5 hónapig(!) is életben maradnak. A nőstény az első vérszívást követően kész a párosodásra, majd megkezdi a peterakást; élete végéig naponta 1-5 petét rak le jellemző búvóhelyein, résekbe és repedésekbe.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
Nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri. A csípést kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, és hólyagok is kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű tünetek kíséretében.

A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és munkaképességét.

Ürülékének allergizáló hatása egyértelműen igazolt, a rovarok jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró lehet.

Laboratóriumi körülmények között több fertőző betegség (pl. Leishmania fajok, hepatitis-B) terjesztésére képes, azonban természetes populációi nem közvetítenek kórokozókat, így járványügyi jelentősége gyakorlatilag elhanyagolható.

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

	Aranyszóró tolvajbogár

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el