Tudástár - Egészségügyi kártevők

Fémeslegyek családja

Fémeslegyek családja /Calliphoridae/


Megjelenésük:
Fémesen csillógó, zöld vagy kék színű, zömök testű legyek. Félgömb alakú fejükön szembetűnők a hatalmas összetett szemek. A toruk és gyakran a potrohuk is erősen sörtézett, lábaik feketék, tüskések. Közismertek az ide tartozó dongó- és döglégy fajok.

 

Fémzöld döglégy
Fémzöld döglégy (imágó)
Kék dongólégy
Kék dongólégy (imágó)

Életmódjuk:
Lárváik elsősorban holt szerves anyagokban, ürülékben, dögben fejlődnek. A nőstények a felsorolt anyagok felszínére csomókban helyezik el petéiket, egyszerre 100-200 darabot. A peterakást a nőstény élete során többször megismétli. A petékből rövidesen kikelnek az első stádiumú lárvák. Fejlődésük három stádiumon keresztül, ideális körülmények között 8-10 napig tart, ezt követően bebábozódnak. A peterakástól számított 2-3 hét múlva jelennek meg az új imágók.

Az imágók általában ürüléken, dögön láthatók, de gyakori gyümölcslátogatók is. Gyorsan és jól röpülnek, a peterakásra alkalmas anyagokat több kilométer távolságból is felkeresik. Zárt térbe csak ritkán repülnek be, melegkedvelők, főként napsütéses időben aktívak. Vidéki településeken mindenütt gyakoriak, a nagyobb városokban főleg a piacok, vágóhidak környékén fordulnak elő.

Elterjedésük:
Magyarországon a család 60 faja él, a leggyakoribbak a kék dongólégy (Calliphora vicina), a fémzöld döglégy (Lucilia caesar) és a selymes döglégy (Lucilia sericata).

Jelentőségük:
Kórokozók mechanikai vektoraként lehetnek jelentősek; különösen melegebb országokban enterális járványos betegségeket terjesztenek. Több fajuk okoz légylárvabetegséget (myiasis) állatban és emberben egyaránt, közülük legfontosabb hazánkban a selymes döglégy (Lucilia sericata).

<< 7 | 8 | 9 | 10 | 11 >>

Tudástár - Készletkártevők

Aranyszőrű tolvajbogár

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

 
Aranyszőrű tolvajbogár
Aranyszóró tolvajbogár
   

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>