Fáraóhangya /Monomorium pharaonis/

Megjelenése:
A dolgozók (csökevényes ivarszervű nőstények) kb. 2 mm hosszúságú, sárgásbarna színű, rágó szájszervvel rendelkező hangyák. A hímek a dolgozókkal azonos méretűek, azonban feketék, szájszervük csökevényes, szárnyasak. A királynő 4 mm nagyságú, a dolgozóknál sötétebb színű, különösen a potrohán, kezdetben szárnyas. A csápjuk térdesen hajlott, a csúcsa felé kiszélesedő. A tort a potrohhal karcsú nyél köti össze, amely két részre tagolódik, a fáraóhangya ún. kétbütykű hangya.

Életmódja:
Afrikai eredetű faj, amely ma már minden kontinensen előfordul. Elsősorban a trópusokon gyakori, de a mérsékelt égövön is széles körben elterjedt, és megtalálható olyan fűtött épületekben, ahol megfelelő táplálék folyamatosan rendelkezésére áll. Fejlődési módja teljes átalakulás.

A királynő alkalmanként 10-12 petét rak, egész élete során mintegy 400 darabot. A lárvák megjelenése és nevelése a kolónia szintjén ciklikus, tehát a királynő peterakási aktivitása periodikus. Azonban a kolóniában jellemzően több királynő van jelen, a fáraóhangya többkirálynős (polygyn) faj. A megtermékenyítés a bolyon belül is történhet, ilyenkor a nőstény el sem hagyja a fészket, szárnyát elhullatva a boly egy újabb leánykolóniáját hozza létre.

A petétől az imágó megjelenéséig általában 25-54 nap telik el. A petéből egy héten belül kel ki az első stádiumú lárva, fejlődése kb. 3 hétig tart. A hímek élettartama a párosodás után kb. 4 hét. A királynő kb. 1 évig él. Egy kolónia akár több százezer egyedből állhat. Túlnépesedés esetén egy királynő néhány dolgozóval és lárvával új kolóniát alapít. Azokon a területeken, ahol már sikeresen megtelepedett, ez terjedésének fő módja.

A dolgozók elsősorban éjjel keresnek fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmú táplálékot, esetleg apró rovarokat. Előszeretettel fogyasztja a háztartásban előforduló élelmiszereket pl. cukrot, mézet, süteményeket, vajat, húst. Laboratóriumi megfigyelés szerint a 2 napig éheztetett dolgozók intenzíven gyűjtötték a cukoroldatot, valamint a szilárd fehérjét (nedves tojássárga por), de a lipidtartalmú anyagokat (mogyoróolaj) csak több napos éhezést követően gyűjtötték be aktívan. Ugyanebben a vizsgálatban azt is megfigyelték, hogy a cukoroldatot és a szilárd fehérjét elsősorban az idősebb lárváknak vitték a dolgozók, míg a mogyoróolajjal minden lárvastádiumot etettek. A cukrot és a mogyoróolajat a dolgozók egymás közt is szétosztották.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
Különböző kórokozók mechanikai vektora lehet, ezért különösen a kórházakban megtelepedő kolóniák érdemelnek kiemelt figyelmet. A kiterjedt kolóniák számottevő mennyiségű élelmiszert fogyaszthatnak el.

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

	Aranyszóró tolvajbogár

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el