Ruhamoly /Tineola bisselliella/

Megjelenése:
Az imágók 5-8 mm hosszúságú, 9-16 mm szárnyfesztávolságú molyok. Nyugalmi állapotban szárnyaikat a potroh fölött sátortetőszerűen illesztik. Mindkét pár szárny hátulsó szegélye sűrűn rojtozott. Az első pár halvány okkersárga, aranyos fénnyel, míg a második pár fényes halványszürke. A fejet sárgásbarna pikkelyek, szőrök borítják, szembetűnő rajta az egy pár összetett szem. A szájszerv csökevényes. A fonalas csáp hossza kb. a szárnyhossz háromnegyedének megfelelő. Az utolsó stádiumú lárva kb. 7-9 mm hosszú, 1,5-2 mm széles, feje sárgásbarna, teste fehér, szeme nincs, a toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

Életmódja:
Kizárólag a hernyónak nevezett lárva okoz kárt. Fő tápláléka a gyapjúból készült ruhanemű, de megeszi az ágytollat, a matracok szőrtömését, a filcet is. Lakásokban a padlózat repedéseibe hullott hajszálakon és törmeléken is megél. Képes megemészteni a keratin nevű, kéntartalmú állati fehérjét, amely többek közt a gyapjú, a szőr és a szaru alkotója. A megtermékenyített nőstény moly legszívesebben a fenti anyagokra, illetve az azokból készült ruhákra, kárpitokra, továbbá könyvekre, képzőművészeti tárgyakra helyezi petéit, ezek hiányában pedig különböző résekbe, repedésekbe, amelyekben mindig található valamilyen, számára alkalmas szerves anyag. A peték száma nőstényenként 30-220, átlagosan 100. Peterakásra a meg nem termékenyített nőstény is képes. A peterakás kb. 2 hétig tartó időszak, és ezt követően a nőstény elpusztul. A petéből 1-3 hét múlva kikelő első stádiumú lárva 1 mm hosszú, fehér, és kitines fejtokkal rendelkezik. További 4-5, de kedvezőtlen körülmények közt még több stádium követi egymást. A lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a rendelkezésre álló táplálék milyenségétől, mennyiségétől függ, átlagosan 4-5 hét, szélsőséges esetben akár 1 év is lehet. A hernyó képes a metabolizmusából fedezni folyadékszükségletét, ezért extrém száraz környezetben is sikeresen fejlődik. A lárva szájszerve rágáshoz és selyemszövéshez módosult. A selyemszálakból szőtt csövek és hálózatok elrejtik és védik a hernyót, csökkentik a kiszáradás veszélyét. A háló felfogja a lárvák ürülékét, és a levedlett lárvabőröket is. Az utolsó stádiumú lárva felfüggeszti a táplálkozását, és selyemgubót sző, amelyben bebábozódik. Fűtött helyiségben évente 4-5 nemzedéke fejlődik.

Kártétele jól felismerhető a szabálytalanul elszórt lyukrágásokról, a hernyó világos színű ürülékcsomóiról és a megrágott anyagból szőtt fonadékcsövekről.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával tetemes gazdasági kárt, különleges tárgyak megrágásával pedig felbecsülhetetlen anyagi kárt képes okozni.

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

	Aranyszóró tolvajbogár

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el