Pikkelykefélék családja /Lepismatidae/

Megjelenésük:
Ősi típusú, szárnyatlan, répa alakú ízeltlábúak. Fejükön 1 pár tapogató, hosszú csáp, valamint összetett szemek találhatók. Legszélesebb szelvényük az előtor, lábfejük 2 ízű, potrohvégükön szembetűnő az 1 pár fartoldalék (cercus) és a közöttük húzódó végfonal (filum terminale). Testüket több mint 40 ezer, háztetőcserép-szerűen egymásra fekvő pikkely takarja. Közismert fajuk a 10-12 mm hosszúságú ezüstös pikkelyke (Lepisma saccharina) és kemencehalacska (Thermobia domestica).

Életmódjuk:
Többségük trópusi, szubtrópusi elterjedésű, és a mérsékelt égövi fajok is melegkedvelők. Mozgásuk gyors, menekülésük meg-megtorpanó, cikcakkos futás. Általában szerves törmelékkel táplálkoznak.

Több fajuk is szinantóp, vagyis az ember környezetében él.

Lakásokban, könyvtárakban, múzeumokban ismert előfordulású az ezüstös pikkelyke (Lepisma saccharina). A testét fedő pikelyek miatt selymes fényű, ezüst színű. Fénykerülő, és elsősorban a lakás nedvesebb helyein, a mellékhelyiségben, a fürdőszobában és a konyhában találkozhatunk vele. Bármilyen száraz élelmiszert és ételmaradékot, szerves anyagot elfogyaszt, de az enyvet, ragasztót, nedves papírt is megrágja. A nőstény élete során kb. 100 petét rak résekbe, repedésekbe. A lárvák 40 nap alatt kelnek ki, sorozatos, akár 50x-i vedlés után, 4 hónap alatt válnak ivaréretté és élettartamuk 3-4 év is lehet. Éjjel aktívak, nappal többnyire sötét és nedves helyen rejtőzködnek. A hideget és a hosszabb éhezést is jól bírják. Legideálisabb számukra a 22-27°C hőmérséklet és 70-95%-os relatív páratartalom.

A sárgásszürke-cserszínű, tarka mintás kemencehalacska (Thermobia domestica) szintén előfordul hazánkban, főként állandóan meleg hőmérsékletű helyeken, pl. sütőipari létesítményekben a kemencék környékén, kazánok, bojlerek közelében, melegvízvezetékek mentén. Legideálisabb számára a 32-41°C hőmérséklet. Előszeretettel fogyaszt papírt, papírból készült cikkeket, többek közt a ragasztott gerincű könyveket. Élettartama 1-2 év. Sérült vagy letört függelékeit képes regenerálni.

Elterjedésük:
Legfontosabb magyarországi fajaik, az ezüstös pikkelyke (Lepisma saccharina) és a kemencehalacska (Thermobia domestica) kozmopoliták.

Jelentőségük:
Tevékenységük során károsítják és szennyezik az élelmiszert és jelenlétükkel zavarhatják az embert.

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

	Aranyszóró tolvajbogár

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el