Házi patkány /Rattus rattus/

Megjelenése:
Vékony testalkatú, a vándorpatkánynál (Rattus norvegicus) kisebb méretű rágcsáló. Feje alapján is megkülönböztethető az előző fajtól: fülei és szemei arányosan nagyobbak, orra hegyesen végződik. A felnőttek általában 120-160 gramm tömegűek, de a legnagyobb példányok testtömege akár a 250 grammot is elérheti. A maximális fej- plusz testhossz 225 mm, míg a farok ennél mindig hosszabb. A bunda színe a hasoldalon szürke vagy fehér, a hátoldalon szürkésbarna (aguti) vagy fekete.

Életmódja:
A faj az indiai szubkontinensről származik. Az ember közvetítésével (főként a hajózással) terjedt szét, valószínűleg a vándorpatkánynál korábban. Úgy tűnik, hogy elsősorban a trópusi, szubtrópusi klíma kedvez a megtelepedésének, a mérsékelt égövön általában ritkább, mint a vándorpatkány.

Jellemző előfordulási helyei az épületek padlása, a fák lombozata, valamint a kikötők, hajók. Kedvező életfeltételeket talál gazdaságok, valamint élelmiszeripari létesítmények környékén is. A csatonahálózatban - a vándorpatkánnyal szemben - csak ritkán fordul elő.

Kedvelt táplálékai a különböző gyümölcsök, a dió, a mogyoró és egyéb növényi részek, de szívesen fogyaszt kutya- és macskatápot, valamint minden egyéb állati tápot is. A vízfogyasztásuk a táplálék nedvességtartalmától függően alakul.

Jellemzően éjszakai aktivitásúak. Látásuk jóval kevésbé fejlett, mint szaglásuk, hallásuk, íz- és tapintóérzetük, emellett színvakok.

A megtermékenyítést követő 21-23. napon általában 5-8 kölyök születik. Az újszülött patkányok csupaszok, szemük zárt, de a fejlődésük nagyon gyors. 9-14 napos korukban kezdik feltérképezni a fészek közvetlen közelét, 3 hetes koruktól képesek szilárd táplálékot fogyasztani, 4 hetes koruktól már csapdával befoghatóak, 3 hónaposan ivarérettek. Jellemzően két szaporodási időszak különül el, egy tavasszal és egy ősszel. Egy átlagos nőstény évente 3 almot nevel.

Élettartama maximum 3 év, de a szabadban élő populációkban jellemzően csak 18 hónap.

Tanulékonyak, jól úsznak és a vándorpatkánynál is ügyesebben másznak, gyorsabban futnak. Farkukkal rendkívül ügyesen egyensúlyoznak a póznákon és köteleken való függeszkedéskor.

A jellemző mozgáskörletük olyan helyen, ahol a táplálék és az ivóvíz rendelkezésre áll kb. 30-90 méter sugarú kör.

Elterjedése:
Kozmopolita faj. Magyarországon ma már ritka, korábbi élőhelyeiről valószínűleg a vándorpatkánnyal való kompetíció során kiszorult.

Jelentősége:
A pestis terjesztésében volt/van jelentős szerepe. Ezen kívül a murintífuszt, a leptospirosist, a trichinellosist és a salmonellosist közvetíti emberre. Harapásakor a sebbe különböző kórokozók kerülhetnek, amelyek emberi megbetegedést idézhetnek elő (patkányharapási láz). Az élelmiszert és a takarmányt fogyasztja és eközben szennyezi is. A termények tárolására szolgáló helyeket, göngyölegeket is károsítja. Tevékenysége során jelentős károkat okozhat az épületekben és az elektromos vezetékekben.

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

	Aranyszóró tolvajbogár

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el