Tudástár - Egészségügyi kártevők

Házi légy

Házi légy /Musca domestica/


Megjelenése:
Az imágók 6-9 mm hosszúak. Színük egérszürke, a torhátukon négy hosszanti fekete sáv húzódik. Szájszervüket egy pár szivacsszerű szerv, a labella alkotja, szívó működésű, nyugalmi állapotban visszahúzható. A hengeres testű lárva feji része elvékonyodik, a kitines szájhorgok közül a baloldali csökevényes.

 

Házi légy
Házi légy (imágó)
Házi légy
Házi légy (petecsomó)

Életmódja:
A legjelentősebb szinantróp, vagyis az ember közelében élő légyfaj. Az imágók táplálékspektruma széles, a lárvák pedig a legkülönfélébb anyagokban képesek kifejlődni. A megtermékenyített nőstények egyhetes koruktól kezdve csomókban rakják le petéiket, egyszerre 75-150 darabot. A repülő alakok 15-25 napig élnek, ezalatt a nőstények 4-6 alkalommal ismétlik meg peterakásukat. Lárváik legjobban sertéstrágyában és baromfiürülékben fejlődnek, de alkalmas lárvanevelő anyag számukra az egyéb állati bélsár, az emberi ürülék, valamint szinte bármilyen bomló, rothadó szerves anyag. A 90%-nál magasabb nedvességtartalmú közegben, így pl. hígtrágyában a lárvák elpusztulnak.
Az első stádiumú lárvák a pete lerakását követően 12-18 óra múlva megjelennek. Fejlődésük három stádiumon keresztül, ideális körülmények között 3-5 napig tart. Az utolsó stádiumú lárvák táplálkozásukat felfüggesztik, és a tenyészőhely széle felé, a szárazabb, kevésbé meleg helyek irányába vándorolnak, a bábozódáshoz alkalmas helyet keresve. A bábbölcső (pupárium) érettségi fokát fokozatosan sötétedő színe jelzi. A bábállapot kb. 4-5 napig tart. A petéből tehát legkorábban 8 nap múlva alakul ki az imágó, a folyamat azonban erősen hőmérsékletfüggő:

hőmérséklet (oC)
petéből imágó (nap)
33-35
8
30
9-11
25
15-18
20
19-22
18
23-30
10-15
40-50

 

Szabadban az időjárástól függően évente 10-12 nemzedéke fejlődik ki. A házi légy rendszerint imágóként áttelel, de fűtött helyeken télen is tenyészik.

Elterjedése:
Kozmopolita faj, az ember környezetében mindenütt megtalálható, ahol van számára alkalmas tenyészőhely.

Jelentősége:
Kórokozók mechanikai vektoraként lehet jelentős, mivel számos emberi és állati megbetegedés kórokozóját képes átvinni. Ennek fő módozatai:

  1. mechanikai átvitel a kültakarón - főleg a lábak végén lévő páros tapadókorongokhoz (pulvillus) kötődnek könnyen a vírusok, baktériumok és protozoák, de a testfelületre is tapadhatnak kisebb részecskék, nagyfokú viszkozitásuk miatt elsősorban a sertés-, baromfi- stb. trágya részecskéi.

  2. ürülékkel - a légy tápcsatornáján fertőzőképességük megtartásával haladnak át bizonyos kórokozók.

  3. regurgitációval - a légy által a szilárd táplálék elfolyósítása céljából kijuttatott "hányadékkal" a tápcsatornájában lévő patogének kerülhetnek az élelmiszerre.

Tömeges előfordulása nyugtalanítja az állatokat és az embert.

<< 13 | 14 | 15 | 16 | 17 >>

Tudástár - Készletkártevők

Aranyszőrű tolvajbogár

Aranyszőrű tolvajbogár

Niptus hololeucus (Fald.)

Megjelenése:
Gömbölyű testű, 3-4,5 mm hosszú, pókra emlékeztető bogár, sűrű, aranysárga, testhez lapuló szörzettel, ami rezes csillogást kölcsönöz neki. Nyakpajzsa a potroh felől élesen elkeskenyedik. 7 mm-es lárvája fehéres, világosbarna fejjel, potrohának elejét sűrű szőrzet borítja, ami máshol ritkább.

 
Aranyszőrű tolvajbogár
Aranyszóró tolvajbogár
   

Életmódja:
A nőstény 20-40 petét rak le egyenként. 3-4 vedlés után a lárva begubózik. Életciklusa 4-6 hónap. Évente leginkább egy, de meleg raktárakban 2 nemzedék is várható. A bogár vis­zonylag ellenálló a hideggel szemben.
Dohos, háborítatlan raktárak repedéseiben, odúiban él, tömeges szaporodás esetén szomszédos környezetbe költözik.

Elterjedése:
Európa, Ázsia, Amerika.

Kártétel:
A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét kedvelik. A költözködő bogarak jelentős káro­kat okozhatnak a szövetfélék, szőrme, bőr stb. kilyuggatásával.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>