Aszalványmoly /Plodia interpunctella/

Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

Nagy kenyérbogár

Tenebroides mauritanicus (L.)

Megjelenése:
Ez a nyújtott testű, lapos, sötétbarna szinű bogár 6-11 mm hosszú. Potrohi oldala, csápjai és lábai vörösesbarnák. Állkapcsa jól fejlett. Teste a szárnyfedők és az elöl a fej felé nyúló nyakpajzs közé szorult. Piszkosfehér lárvája 15-18 mm hosszú, fekete feje van, amögött fekete pajzsa, két fekete kampója teste végén és hosszú fekete szőre. A sárgásfehér báb 7-10 mm hosszú.

Nagy kenyérbogár

Életmódja:
Néhány hónaptól egy évig terjedő időszak alatt a nőstény 500-1000 petét rak fürtökben az élelmiszerbe. Életciklusa a hűvösebb vagy mérsékelt égövben mintegy egy évig tart, a trópusokon 10-20 hétig. Aktív lárvája bábozódás előtt némi távolságra vándorol és gyakran puhafába fúrja be magát, hogy ott egy kamrát készítsen. Gubóját a „kitermelt" hulladékból készíti, de begubózás előtt hibernál. Az kifejlett rovar hosszú ideig él, gyakran egy évnél is tovább.

Elterjedése:
Világszerte

Kártétel:
A trópusokon komoly kártevő. Megtalálható malmokban, silókban, raktárakban, gabonán, gabonakészítményeken, egyéb élelmiszereken, kétszersültön, szárított gyümölcsön, dión stb. A malmokban átrágja magát a szitaanyagon, de a berendezés farészeit is gyöngíti azzal, hogy a fában alagutakat váj.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el