Végezzenek irtást - szól az előírás! De pontosan hol, mikor, hányszor? És legfőképp: mi ellen?

Egészségügyi kártevők elleni védekezési kötelezettség

A legfontosabb kérdés: mi ellen?

Rengetegszer probléma, hogy a kártevőirtó vállalkozások igazából nem határozzák meg, mi ellen védekeznek, amikor "irtani" mennek különféle egységekbe. Egyszerűen azt mondják: "rovarirtást végzünk". Vagy: "rágcsálóirtást végzünk". A másodikkal még kevesebb a probléma, mivel egy jogszabály pontosan leírja mely rágcsálók egészségügyi kártevők: vándor- és házi patkány, házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek. A "rovarirtással", mint meghatározással viszont többek között a következő problémák vetődnek fel:

  • A védekezés eredményességét akkor lehet ellenőrizni, ha pontos volt a célkitűzés: milyen kártevővel kapcsolatban, milyen védekezési célt, vagy küszöbértéket tűztünk ki: nem elvárható például, hogy egy csótányirtás után ne legyenek legyek a helyiségben, viszont maximálisan elvárható, hogy ne legyenek csótányok.
  • Megfelelő ízeltlábú kártevő ellen a megfelelő módszereket kell bevetni: például ha csótányirtást végzünk gélezéssel, azzal semmit nem tettünk ágyi poloskák ellen, hiszen az ágyi poloska vérszívó rovar, szúró-szívó szájszervvel és esze ágában sincsen elfogyaszatani a rovarirtó gélt.
  • A legtöbb rovar nem kártevő, sőt inkább úgy fogalmaznánk, hogy nagyon kevés rovar minősül minden esetben kártevőnek. Ebből következően további pontosítás nélkül elég furcsa lenne, ha azt állítanánk: "rovarirtást végzünk".
  • Garanciális problémát vethet fel, hogy például: "bogarak" vannak a szobában pedig a rovarirtás most lett elvégezve. Persze, előfordulhat: ha mondjuk csótányirtást végzünk az egyébként nagyon hatékony gélezéses technológiával, azzal semmi hatást nem érünk el például a berepülő gabonafutrinkával szemben. Ezért jó előre tisztázni mi ellen, és hogy védekezzünk?
  • A Megrendelők nincsenek kellőképpen biztosítva azzal a megelőző eljárással, amit egyszerűen rovarirtásnak nevezünk. Gondoljanak csak bele: egy inkorrekt szolgáltató még azt is mondhatja, hogy ő rovarirtást végzett, de ebben sajnos nem volt benne a csótányirtás, ő csak hangyát irtott. Ezeket a bosszantó helyzeteket mindenképpen érdemes elkerülni.
  • A kártevőirtásra kiadott pénzünk legyen átláthatóan elköltve: ez csak akkor valósulhat meg, ha egy nyomon követhető szolgáltatásért fizetjük ki. Ezért tisztázni kell mikor, hol, és pontosan mi ellen védekezünk?

Ha elfogadják érveinket amellett, hogy pontosan specifikálni kell a védekezés célját, lássuk hát mely kártevők ellen áll fenn a védekezési kötelezettség a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § szerint:

(1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek:

a) emberen élősködő vérszívó tetvek,

b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok,

c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák,

d) embervért is szívó bolhák,

e) ágyi poloska,

f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek,

g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok,

h) vándor- és házi patkány,

i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek,

j) az előző, a)-i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent.

Egy kis magyarázat a j) ponthoz: ezt a pontot nem azért foglalták bele a jogszabályba, hogy kényünk-kedvünk szerint gyilkolhassuk a különféle - általunk önkényesen kártevőnek minősített - állatokat (pl. rókákat, peléket, stb.), hanem azért, hogy jogszerűen eltávolíthassunk például egy veszélyes darázsfészket, vagy felvehessük a küzdelmet a fáraóhangyákkal, és így tovább.

Többet szeretne megtudni az egészségügyi kártevők biológiájáról? Ide kattintva könnyen elérheti "Tudástárunkat", ahol rengeteg információt talál az ízeltlábú és rágcsáló kártevőkről!

Hol áll fönn a védekezési kötelezettség?

A rágcsálókkal kapcsolatban az előbb már említett 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (3) pontja így folytatja:

A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá - területi elhelyezkedésüktől függetlenül - a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt.

Kinek kell gondoskodnia a védekezésről?

A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § következő pontjaiban választ találhatunk:

(4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.

Pontosan mely kártevők ellen, hol védekezzünk akkor?

Az egyszerű áttekinthetőség kedvéért táblázatba szedtük: 

A táblázatot akár ide kattintva le is tölthetik --> LETÖLTÉS 

Milyen kártevők ellen,
hol kell védekezni?

Legyek

Csótányok

Ágyi poloska

Embervért is szívó bolhák

Rágcsálók

az otthonukban ápolt, legyek közvetítésével is terjedő enterális fertőző betegek és nyilvántartott kórokozó-hordozók környezetében

V

 

 

 

 

az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekben

V

I

 

 

I

a mezőgazdasági egységek épületeiben

V

 

 

 

I

a települési szilárd és folyékony hulladékot gyűjtő, ártalmatlanító telepeken, lépcsőházak szemétledobóiban

V

 

 

 

 

a nyilvános és közhasználatú WC-kben

V

 

 

 

 

a szálláshelyeken

V

I

I

 

 

az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.)

P

P vagy I

 

 

P vagy I

a piacokon és vásárcsarnokokban

P

P vagy I

 

 

P vagy I

a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben

P

P vagy I

 

 

P vagy I

az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben

 

I

 

 

I

a szállodákban

 

I

I

 

 

az üdülőkben

 

I

I

 

 

a diákotthonokban

 

I

I

 

 

a munkás- és tömegszállásokon

 

I

I

 

 

minden más olyan helyen, ahol a lakók gyakorta cserélődnek

 

 

I

 

 

olyan nagy forgalmú helyeken, ahol a padló hézagos és a széksorok rögzítettek (pl. mozik, színházak, egyéb szórakozóhelyek, várótermek stb.),

 

 

 

I

 

a közforgalmú járműveken

 

 

 

I

 

a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban

 

 

 

 

I

mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben

 

 

 

 

I

a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén

 

 

 

 

I

romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén

 

 

 

 

I

a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkány-járta partszegélyein

 

 

 

 

I

a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken

 

 

 

 

I

Rövidítések:

  • V: az adott kártevő ellen a megfelelő helyeken védekezni kell.

  • P: programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok.

  • I: évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.

A táblázat összeállításának jogi hátterét képző jogszabályok:

  • 4. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez „Az egészségügyi kártevők elleni védekezés részletes előírásai”

  • 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36-39. §

  • 8. számú melléklet a 38/2003. (VII. 7.) EszCsM-FVM-KvVM együttes rendelethez „Az irtószerekre vonatkozó különleges előírások”

  • 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet az egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól

  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 73.§ , 153.§

  • 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

  • 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet

  • 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet

Többet szeretne tudni a kártevőirtás jogi hátteréről? Ide kattintva könnyen eléri jogszabályokkal kapcsolatos aloldalunkat, ahol részletesen tájékozódhat.

Természetesen a táblázatban fel nem sorolt bármely egyéb helyen előfordulhatnak kártevők! Bármely egyéb típusú egységben, vagy helyen szívesen állunk rendelkezésre különféle modern kártevőirtási technológiákkal, bármilyen egészségügyi kártevő ellen!

Mi az a "program"?

4. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez című jogszabály alapján a következő helyeken programot kell készítünk a legyek elleni védekezéshez és programot készíthetünk a csótányok és rágcsálók elleni védekezéshez:

  • c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.)
  • d) a piacokon és a vásárcsarnokokban
  • e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben

A programnak tartalmazni kell: a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat.

Csótányok és rágcsálók elleni védekezés esetén amennyiben nem program szerint védekezünk, úgy a jogszabály szerint évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. Ennek többek között a következő hátrányai lehetnek:

  • Rendkívül költséges.
  • Feleslegesen juttatunk ki irtószert, ami a XXI. században sem szakmailag, sem környezetvédelmi szempontból nem a legjobb megoldás.
  • Az élelmiszer-biztonsági alapelvek is amellett szólnak, hogy a kémiai szennyeződés veszélyének minimálisra csökkentése érdekében kerülni kell a felesleges irtószer-kijuttatást - ehelyett inkább monitorozni és dokumentálni kell a kártevő-fertőzöttségi helyzetet, probléma során viszont a megfelelő módszerekkel közbe kell avatkozni.
  • Ha valaki elvégzi nálunk évi kétszer az irtószeres kezelést attól még nincs rá garancia, hogy nem lesznek kártevők. Az évi két irtás mellé egyáltalán nem biztos, hogy jár előzetes felmérés (ami nélkül elég nehéz az elérni kívánt cél kitűzése, és az akkori fertőzöttség felmérése), és valószínűleg nem jár az irtás utáni objektív mérés sem.

Ha a HACCP-rendszer szerinti, IPM/IPC elvei alapján működő - program szerinti kártevő-mentesítés mellett döntünk:

  • Bármely pillanatban pontos képet kapunk a kártevő-fertőzöttségről.
  • Az esetleges fertőzöttséget a lehető leghamarabb kontroll alá tudjuk vonni, hiszen a hatékony kártevő-monitoring eszközök segítségével sokkal hamarabb kimutathatjuk azt, minthogy a kártevőket, vagy nyomaikat saját magunk vennénk észre.
  • Nyomon követhető a védekezés.
  • A dokumentált kezeléseknek köszönhetően könnyen készíthetünk trendelemzést (trendanalízis) egy adott időszakot illetően: ennek segítségével szabályszerűségekre mutathatunk rá a kártevő-fertőzöttséggel kapcsolatosan, így egyszerűen rájövünk milyen lépéseket kell tennünk a kártevők bejutásának, megtelepedésének, elszaporodásának megakadályozása érdekében.
  • Hosszú távon kifizetődőbb, mint a megelőző irtások, hiszen önmagában is a megelőzést szolgálja, de csak akkor vetünk be drasztikusabb módszert, ha feltétlenül szükséges.

Részletesen a HACCP-rendszerről, illetve IPM/IPC-ről ITT olvashat.

Ki készíthet, illetve működtethet kártevő-mentesítési programot?

A 4. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez című jogszabály alapján:

A c)-e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön
jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek
kell elkészítenie és működtetnie.

Azaz a programot működési nyilvántartásban szerplő és érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkező kártevőirtó szakvállalkozásnak kell elkészítenie és működtetnie.

Lehet-e Önöknél is program szerint védekezni a kártevők ellen?

Ahogy már írtuk a program szerinti védekezés a következő helyeken mindenképpen lehetséges:

c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.)

d) a piacokon és a vásárcsarnokokban

e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben.

Így a teljesség igénye nélkül: bármilyen élelmiszerrel foglalkozó cég: gyártó, szállító, raktározó, árusító, stb.; éttermek, konyhák, sütödék, pizzériák, kávézók, bárok, cukrászdák, cukrászműhelyek, zöldségesek, élelmiszerboltok, élelmiszer nagykereskedések, italgyártók, stb.

Látható, hogy tényleg rengetegféle egység területén minden további nélkül lehetőség van program szerinti kártevő-mentesítésre.

Ezen kívül bármely másfajta egységben (nem élelmiszerhez kapcsolódó tevékenység esetén is) lehetséges az irtás program szerint, csak teljesíteni kell a jogszabály előírásait is. Így például: szálláshelyeken lehetőség van olyan csótány-mentesítési program alkalmazására, amely tartalmazza az évi kétszeri megelőző irtószeres kezeléseket, de ezen felül egy folyamatosan működő monitoring-rendszert is üzemeltetünk. E példán kívül még rengeteg kreatív és hatékony kártevő-mentesítési ötlettel tudunk Önöknek szolgálni tevékenységüktől függetlenül.

Program szerint, de az mit jelent - hányszor?

Amennyiben valahol mi készítjük el és működtetjük a kártevő-mentesítési programot, ott legalább évi kétszeri felülvizsgálatot tartunk. Egyrészt mivel Magyarországon erőteljesen beivódott a köztudatba az évi kétszeri "irtás" szükségessége, a megelőző irtószeres kezelésekre vonatkozó előírás miatt, másrészt mert ennél kevesebb felülvizsgálattal szerintünk nem garantáltható a megfelelő színvonalon működő kártevő-mentesítési program.

Előfordul, hogy bizonyos helyek csak szezonálisan működnek, mondjuk 3-6 hónapig. Természetesen ilyenkor nem ragaszkodunk a kétszeri kezeléshez, bár indokoltnak tartjuk. Ellenpélda viszont, amikor külső audit előír mondjuk 2 heti, vagy 4-6 heti monitoringot. Természetesen ilyen jellegű megbízásokat is tudunk vállalni.

Élelmiszerrel kapcsolatos tevékenység esetén szívesebben vesszük, ha legalább évi 4 alkalommal elvégezhetjük teendőinket - ekkor egész éves garanciát is biztosítunk - de erre nem kötelezzük Megrendelőinket.

A program elkészítésénél az is egy fontos lépés, hogy eldöntjük hányszor védekezünk egy évben. Ezt mindig - a tevékenység típusát, a helyi adottságokat és még sok más szempontot figyelembe véve - a Megrendelővel közös megbeszélés alapján előre tisztázzuk. Kijelenthetjük, hogy leggyakoribb az évi négyszeri, évi háromszori, és évi kétszeri felülvizsgálat, de minden helyen egyedien a Megrendelővel egyeztetve döntünk a szükséges kezelések számáról.

Összegzés

A fentiek alapján látható, hogy az előírt kötelező kártevőirtással kapcsolatban körültekintően tájékozódni nem is olyan egyszerű. Cikkünk segíthet benne, hogy ez mégis sikerüljön. Kitértünk a program szerinti kártevő-mentesítésre is, amely véleményünk szerint sokszor előnyösen válthatja ki a megelőző irtószeres kezeléseket.

Összefoglalva a következőket javasoljuk:

  • Járjanak utána az adott helyen mire terjed ki a védekezési kötelezettség.
  • Gondolják át milyen kártevők ellen tartják szükségesnek védekezni ezen felül.
  • Kérjék ki szakvéleményünket ezekről a kérdésekről, bármiben szívesen segítünk.
  • Győződjenek meg róla, hogy jelenleg védekeznek-e a megfelelő kártevők ellen, ha igen kellően hatékonyan teszik-e ezt?
  • Ha eddig még nem tették, fontolják meg kártevő-mentesítési program bevezetését!

Várjuk észrevételeiket, megrendeléseiket és a cikkel kapcsolatos kérdéseiket!

Működési területünk:

Keszthely, Hévíz, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalakaros, Zalaszentgrót, Kehidakustány, Sárvár, Szombathely, Celldömölk, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Szigliget, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Tapolca, Sümeg, Badacsony, Marcali, Kéthely, Balatonfenyves, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Zala megye, Vas megye, Veszprém megye, Somogy megye, Balaton

 

Címkék:

rovarirtás, rágcsálóirtás, rovarirtó, rágcsálóirtó, kártevőirtás, kártevő-mentesítés, ágyi poloska, poloskairtás, csótányirtás, darázsirtás, hangyairtás, fáraóhangya, bolhairtás, légyirtás, molyirtás, egérirtás, patkányirtás, HACCP, fertőtlenítés

TUDÁSTÁR